Mivel ez az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés a nőgyógyászati rendelőkben, tegyünk végre rendet a témában.
Citológia vagy HPV, melyiket teszteljem?
A nőgyógyászati citológiai szűrést a társadalombiztosítás 3 évente javasolja. Ez jó a biztosítónak, de nem jó a páciensnek. Az alap tézis az, hogy az invazív méhnyakrák egészséges méhnyak szövetből átlagosan 5-7 év alatt alakul ki, egyre súlyosbodó rákmegelőző állapotokon (cervix dysplasia) keresztül, amelyek viszont a citológiai vizsgálattal szűrhetők.
Azaz többször is lehetőségünk van diagnosztizálni és kezelni a korai méhnyak rákmegelőző állapotot a valódi rák kialakulása előtt. Itt jegyzem meg, hogy a méhnyak rákmegelőző állapotok, de még a kialakult méhnyakrák sem okoz nagyon sokáig tünetet, kiemelendő a szűrés jelentősége. Ehhez kapcsolódik az a megállapiás, hogy akinél negatív a HPV teszt, annál nagy valószínűséggel 3-5 évig nem fog kialakulni méhnyakrák. Erre építenek a nyugat európai egészségbiztosítók, amikor ajánlásaiban csak HPV tesztet javasolnak 3 évente, ha ez negatív, nem is tartanak szükségesnek méhnyak citológiai vizsgálatot, amit egyébként számos országban nőgyógyász helyett nővér vagy háziorvos vesz le, nem történik se nőgyógyászati vizsgálat, se kismedencei ultrahang vizsgálat. Ezek a statisztikai adatok igazak is a többségre, de nem mindenkire.
Magyarországon évente 1000-1200 új invazív méhnyakrákot igazolnak és közel 400 beteg bele is hal a betegségbe. Döntő többségükre igaz a fenti megállapítás: nem jártak rendszeresen szűrővizsgálatra illetve HPV pozitívak voltak. Azonban kb. 10-15%-a a rákos megbetegedéseknek nem HPV fertőzés talaján alakult ki. A dohányzás, promiszkuitás, higiéniás viszonyok szintén prognosztikai tényezők. Nagyjából 10%- nál a méhnyak citológia is negatív volt 2 éven belül. Már korábban cikkeztem arról, hogy a méhnyak citológia találati aránya kb. 70%, azaz nem szentírás a negatív lelet. Erről itt olvashatnak. A mintavétel technikája, a tárgylemezre került sejtek állapota, a patológiai kiértékelés mind hibákat rejthet magában. Azaz ha 6 év alatt csak 2 méhnyak szűrés történik, nagyobb az esély ebbe a 15%-ba kerülni, mintha évente megtörténik a vizsgálat. Ennyi mintavételt figyelembe véve már nem valószínű, hogy átcsúszik a szűrésen egy tévesen negatív lelet.
És akkor nézzük a HPV-t. Humán papillóma vírus, onkogén vírus amely szerepet játszik a daganatok kialakulásában. Körülbelül 140 törzsét ismerjük, ennek 80%-a tartozik a magas kockázatú high grade törzsek közé, azaz a rákkeltő csoportba. Méhnyakrák, végbélrák, anus carcinoma, szájüregi és gégerák. Sorolhatnám a HPV indukálta daganatok listáját. Már évtizedek óta birtokunkban van HPV elleni – NEM MÉHNYAKRÁK ELLENI! – vakcina. A jelenlegi legmodernebb oltás a 9 leggyakoribb és „legonkogénebb” HPV törzs ellen nyújt védelmet. Nem kezeli, hanem megelőzi a fertőzést, azaz meg kell kapni a vírussal történő találkozás előtt, értsd a szexuális élet megkezdése előtt. Jelenleg a 7. osztályosok kérhetik az ingyenes oltást. A nők 80%-a az élete során átesik HPV fertőzésen úgy, hogy döntő többségük nem is szereznek tudomást róla, ugyanis nagy részüknél szerencsére semmilyen elváltozást nem okoz a fertőzés. Ezt támasztja alá, hogy a magas HPV átfertőzöttség ellenére sem vezető halálok a méhnyakrák. (Az emlőrák előfordulása és halálozási rátája például 7 szerese a méhnyakrákénak).
A kérdést megfordítva viszont az invazív méhnyak daganatszövetből szinte mindig kimutatható a HPV jelenléte. Magyarra fordítva, a HPV fertőzés nem jelent feltétlen méhnyakrák kialakulást, viszont a méhnyakrákosok döntő többségénél igazolható a HPV jelenléte. Úgy összegezhetném a fentieket, hogy a HPV jelenlétének ismerete egy prognosztikai tényező. Nem jelent nagy bajt, ha kiderül a vírus jelenléte, de oda kell figyelni rá, azaz szorosabbra kell venni a szűrővizsgálatok intervallumát. Akinél igazoltak magas kockázatú HPV-t, annál legalább fél évente javasolt méhnyak citológiai vizsgálat, (negatív citológiai lelet esetén). Amennyiben a HPV fertőzés már okoz enyhe fokú méhnyak elváltozást, azaz a citológia már nem negatív, de még nem súlyos fokú – HSIL, high grade – az elváltozás, akkor a nőgyógyász határozza meg a következő szűrés idejét – általában 3-6 hónap – vagy a kiegészítő vizsgálatokat, az érzékenyebb folyadék alapú citológiát (liquid based cytology) vagy a CINTEC plusz vizsgálatot. Összegezve és a címben feltett kérdésre válaszolva nem árt, ha tudjuk van-e HPV fertőzésünk és ettől is függetlenül járjunk csak évente komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatra.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos
