Latin neve: Rosmarinus officinalis. Szinte miden kertben megtalálható ez az örökzöld, fagyra érzékeny aromás gyógy és fűszernövény.
Mérsékelt övön akár 2 méteresre is megnövő, kék, fehér vagy rózsaszín virágú erős illatú illóolajat tartalmazó növény, amely mind a szakácsmesterség, mind a gyógyászat évezredek óta kedvelt fűszernövénye.
Fagyra érzékeny, a vízáteresztő meszes talajt kedveli. Télre be kell takarni főleg a fiatalabb egyedeket. Számos gyógyhatása tudományosan is alátámasztott. Több mint száz a szervezetre jótékony hatású anyagot izoláltak belőle: B1, B2, B6 vitamin, béta karotin, bór, cink, foszfor, glicin glutaminsav, koffeinsav, kálium, kámfor, magnézium, szalicilát és még számos anyag vonható ki illóolajából. Hatóanyagai erősen fertőtlenítő hatásúak, emellett serkenti a testfunkciókat, a koncentráló és emlékezőképességet, csökkenti a kimerültséget. Kis mértékben emeli a vérnyomást, ami a hypotónia okozta fejfájást enyhíti.
Nagy higításban enyhíti a gyomor-bélpanaszokat. Cukorbetegség, depreszió, epepanaszok, fáradtság, influenza, idegi fájdalmak, köszvény, májgyulladás, fejfájás, légzőszervi panaszok, szorongás esetén ajánlott alkalmazása. Szárított leveleivel alkalmazott arcgőzölés keringést javító, főzete hajöblítőként alkalmazva remek hajerősítő. Fűszernövényként felhasználva nem okoz mellékhatást de illóolajának túlzott alkalmazása gyomor, vese és bélpanaszokat okozhat. Nagyobb mennyiségben ezért terhesség, szoptatás alatt nem ajánlott fogyasztani, de élénkítő hatása miatt lefekvés előtt sem. A gasztronómiában is igen elterjedt fűszernövény. Az aroma megőrzése érdekében egészben kell szárítani vagy olajba ecetbe eltenni a rozmaring ágakat. Elsősorban bárány ízesítésére szokták használni, de friss leveleivel salátákat és fűszervajat is ízesíthetünk. Grillezésnél a pácba is tehetjük, de a parázsban rozmaring ágat égetve a hús remekül átveszi az illatát.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos