40 éves kortól a nők jelentős részét érinti a petefészek hormontermelésének változása következtében jelentkező menstruációs vérzészavar.
Mivel a méhtest, az endometrium daganati és daganat megelőző állapotai szintén hasonló tüneteket okoznak, ismételt vérzészavarok esetén abrázió, (méhkaparás, egészségügyi küret) segíti a vérzészavar hátterének szövettani diagnosztikáját.
Amennyiben kóros szövettan nem igazolódik, első lépésben progeszteron tartalmú gyógyszerek, vagy progeszteron tartalmú spirál felhelyezése segíthet megoldani a problémát. Konzervatív, gyógyszeres kezelésre nem javuló esetekben negatív abráziós szövettan birtokában is felmerülhet a méh eltávolítása a fáradékonyságot okozó vérszegénység és a kiszámíthatatlan menstruációkat jelentő vérzészavar megoldására. Ez azonban hasi, vagy hüvelyi műtétet, a beteg számára komoly megterhelést jelentő eljárás.
Sok esetben a beteg egészségi állapota sem engedi meg a hasi műtét elvégzését. A méh eltávolításának alternatíváját jelenti a méhnyálkahártya, az endometrium végleges és teljes eltávolítása, az endometrium abláció. A korábban már említett abrázió, egészségügyi küret, ami az abláció előtt is kötelező a méh nyálkahártya szövettani vizsgálatához, nem tudja a méhnyálkahártya teljes vastagságát eltávolítani. A méh izomzata feletti legalsó bazális nyálkahártya rétegből 1-2 hónap alatt ismét felépül az endometrium, újabb vérzészavart okozva. Ennek a problémának a megoldása a méhnyálkahártya végleges eltávolítása, az endometrium abláció. Több módszer is rendelkezésünkre áll, a célja mindnek ugyanaz, a méhnyálkahártya teljes vastagságának eltávolítása végleg megszüntetve a menstruációt.
Elektromos áram.
Eben az esetben a méh üregébe egy hiszteroszkópot, egy vékony szondát helyeznek, amiben kamera, a műtéti eszközökhöz munkacsatorna és külön járatban mosófolyadék csatorna is van. Ennél az eljárásnál az orvos a kamera révén látja is a méhűri munkafolyamatot. A munkacsatornába drót hurkot vagy hengeres végű eszközt helyeznek, amibe áramot vezetve "legyalulják" a méh nyálkahártyát egészen a méh izomrétegéig.
Ballon terápia
Az eljárás során a méh üregébe egy szondát, a végén egy felfújható ballonnal helyezik a méhbe, amibe vagy meleg vizet engednek. A másik lehetőség a ballon külső felszínére rögzített fém lapocskák, amibe áramot vezetnek. Mindkét esetben a hő hatására telejs vastagságában elhal és leválik a méhnyálkahártya.
Rádiófrekvenciás abláció
A méh üregébe egy dróthálót helyeznek, ami a rádióhullámok által generált energia segítségével idézi elő a méhnyálkahártya leválását.
Hideg abláció, kryoabláció
Az elv ugyanaz, ebben az esetben egy lehűtött kryo szonda hideg hatás révén éri el a nyálkahártya sejtjeinek elhalását.
Mikrohullámú endometrium abláció
Ez esetben mikrohullámot generáló szondát vezetnek a méh üregébe és érik el a nyálkahártya teljes szélességben történő elhalását és leválását.
A beavatkozást vénás altatásban, vagy gerinc érzéstelítésben műtőben végzik. Az eljárás kockázata a méh sérülése, kilyukadása, utóvérzés vagy a hüvely felől felszálló kórokozók miatti gyulladás lehet. Nehezíti vagy akár ellenjavallhatja az eljárást a méh üregébe domborodó myoma ami akadályozhatja a szonda felhelyezését és a nyálkahártya eltávolítását is. Gyulladás vagy rosszindulatú méhdaganat vagy daganatmegelőző állapot szintén kontraindikálja az eljárást.
A műtét után a páciens egy napig a kórházba marad megfigyelésre. A beavatkozás után néhány napig alhasi görcsök jelentkezhetnek, amiért fájdalomcsillapító adása javasolt. Az endometrium abláció után maradhatnak vissza méhnyálkahártya szigetek, amiért a petefészek menstruációs hormontermelési ciklusának megfelelően minimális vérzések jelentkezhetnek.
Összefoglalva egy modern, a pácienst kevésbé megterhelő és a hasi műtéteknél rövidebb gyógyulási idővel járó és kisebb kockázatú eljárás a vérzészavarok végleges megoldására az endometrium abláció.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos
Budapest Medical Orvosközpont | Budakeszi Medical Orvosközpont | Castrum Center Nőgyógyászati Rendelő Szentendre
