Ma már több módszerrel is elvégezhető a petevezeték átjárhatósági vizsgálata, mivel ennek a fontos szervnek az elzáródása a terméketlenség egyik leggyakoribb oka.
Mikor és hogyan?
A nőgyógyászok nem mindig értenek egyet abban, hogy mi a helyes módszer, de abban egységes a véleményük, hogy mikor is javasolt a petevezeték átjárhatósági vizsgálata. Ha a meddőségi kivizsgálás során a kórelőzményben a petevezetéket károsító betegség, például méhen kívüli terhesség vagy endometriózis szerepel, feltétlenül javasolt a petevezető átjárhatóságának tisztázása.
HSG és HYCoSY
Több módszerrel is vizsgálható a meddőség leggyakoribb kiváltó oka, a petevezeték elzáródása. Ilyenkor minden eljárás során a petevezetékek átjárhatósági vizsgálata zajlik, melynek egyik típusa a hiszteroszalpingográfia, azaz a HSG. Képalkotó eljárásokkal, röntgen, ultrahang vizsgálat során, kontrasztanyag nélkül a petevezeték nem látható, ezért a méh üregébe és a petevezetékbe a méhnyakon keresztül röntgen kontrasztanyagot juttatunk egy szondán keresztül. A folyamat során röntgenfelvétel készül a folyadék mozgásáról. Ennél a vizsgálatnál tehát a petevezetéket röntgenes kontrasztanyaggal töltik fel, az átjárhatóságukat pedig röntgengéppel vizsgálják. Ha valaki ezt választja általában kórházban, de járóbeteg ellátás keretében történik a vizsgálat. A beavatkozás menstruációs fájdalomhoz hasonló tünetekkel járhat és röntgen sugárzás éri a testet. Az ultrahangos módszer a Hystero-contrast-sonography, azaz a HYCOSY,/hycosy/ amikor 4D hüvelyi ultrahanggal először a negatív kontrasztanyag, a steril sóoldat bejuttatása után a petevezetéken át a hasüregbe kiáramló folyadékot vizsgálják, majd ugyanezt pozitív kontrasztanyagos vizsgálat során az ultrahanggal szintén jól látható kontrasztanyaggal végzik. A vizsgálat során kirajzolódik a méh ürege, látható lesz a petevezetők szűkülete vagy lezáródása. Ez a vizsgálat mindennel együtt körülbelül egy 20 percet vesz igénybe. A vizsgálat után szintén lehetnek kisebb alhasi görcsök, viszont az ultrahangos petevezető átjárhatósági vizsgálat nem jár sugárterheléssel.
HSG
HYCoSY
A laparoszkópia
Lehetőség van arra is, hogy a petevezeték átjárhatóságát műtét során laparoszkóppal azaz hastükrözéssel vizsgáljuk. Ebben az esetben altatásban a hasfalon keresztül kamerát juttatnak a hasüregbe, láthatóvá téve a kismedencei szerveket. Ezt követően a méhnyak felől a méh üregébe és a petevezetőkbe kék színű folyadékot, metilénkéket pumpálnak. Ha ez megjelenik a petevezető hasűri szájadékain, nincs petevezeték elzáródás. A petevezeték átjárhatósági vizsgálatról rendszerint videófelvétel is készül, mely segíti a további kezelések tervezését, valamint a konzultációs szakmák, pl. a meddőségi centrumok munkáját. A laparoszkópos vizsgálat nem jár sugárterheléssel, a hasüreg anatómiáját, egyéb elváltozásokat, petefészek cysta, a méh myomája, endometriosis, petevezető tágulat is igazolni lehet, viszont altatásban végzett műtét, legalább egy napos kórházi tartózkodást igényel.
Fájdalom és következmény
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat fenti típusai utáni fájdalom általában nem jelentős, ahogy annak ideje alatt sem kell ezzel kapcsolatban jelentős tünetekre számítani. Minimális hüvelyi vérzést és alig érezhető alhasi fájdalmat tapasztalhatnak a betegek, körültekintően végzett eljárás után a gyulladás szinte teljességgel kizárható. Mindezek ellenére van néhány dolog amit mellőzni kell. A petevezeték átjárhatósági vizsgálat utáni együttlét nem ajánlott, de kerülni kell a tampon használatát, az ülőfürdőt, valamint a hüvelyöblítést is legalább néhány napig. Számos esetben az derül ki, hogy a petevezeték elzáródást egy régebbi fertőzés utáni letapadás, enyhe összenövés okozza, ami elzárja a vezetéket. Ezt gyakran már maga a kontrasztanyag átfújása is képes megnyitni, így gyakran az a szerencsés helyzet áll elő, hogy a petevezeték átjárhatósági vizsgálat utáni teherbe esés valószínűsége a sokszorosára nő. Kétoldali petevezető lezáródás esetén laparoszkópia során végzett petevezeték plasztikai műtét, ennek sikertelensége esetén lombik programra jelentkezés a választandó eljárás.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász