A vírusos és bakteriális megbetegedések tünetei között nem feltétlenül van nagy különbség.
Ugyanakkor a kezelés tekintetében markáns az eltérés. Ezért fontos tisztázni azt, hogy milyen kórokozóval állunk szemben.
Vírus
Vírus vagy baktérium? – Nem mindegy!
A vírusok nem képesek önálló életet élni. Örökítőanyag- DNS vagy RNS- és az azt borító fehérje burok alkotja. A vírus a gazdatest sejtjeit megtámadja, annak genomját átprogramozza. Ezáltal a fertőzött szervezet átáll a vírus szaporítására akár önmaga károsodása mellett is. Mindezek következménye a megbetegedés. A vírusfertőzés általában egy-két hétig tart, ezalatt az immunrendszerünk leküzdi a fertőzést, elmúlnak a tünetek. A vírusokra az antibiotikum nem hat! Folyadékfogyasztással, lázcsillapítással, gyulladáscsökkentőkkel, vitaminokkal, azaz elsősorban tüneti kezeléssel és pihenéssel lehet leginkább felgyorsítani a gyógyulást.
A mérsékelt láz jótékony hatású lehet. A szervezet a vírus elpusztításának érdekében emeli a testhőmérsékletet. Egyéb tünetek lehetnek még az ízületi fájdalom, hidegrázás, étvágytalanság, izomgyengeség vagy fájdalom. Rengeteg oltóanyag került már kifejlesztésre a vírusokkal szemben, ezek az immunrendszerünket készítik fel a vírusok támadása ellen, azaz nem a már meglévő fertőzés kezelésére, hanem a megelőzésükre valók. A vakcinák az immunrendszerben emlékező sejtek termelését váltják ki, így ha érkezik a fertőzés, már kész immunsejteket tudunk csatasorba állítani. Számos vírus, például a kanyaró, mumpsz, rubeola ellen már az egész társadalmat átfogó iskolai kampányoltással védekezünk. Segítségükkel a régi idők nagy járványait már csak hírből ismerjük.
Baktérium
Vírus vagy baktérium? – Nem mindegy!
Számtalan jó hatású baktérium van a szervezetünkben, melyek például az emésztést segítik vagy az immunrendszerünket támogatják, mint a tejsavat vagy a vitamint termelő baktériumok. A jótékony baktériumok mellet azonban nagyon sok kórokozó is fenyegeti az egészségünket. Elhúzódó bakteriális fertőzés okozta megbetegedések esetén antibiotikus kezelés válik szükségessé. Ezek a gyógyszerek részben elpusztítják a kórokozókat, néha csak a szaporodásukat gátolják, a többit az immunrendszerünkre bízva. A baktérium okozta fertőzés magas lázzal, a fertőzés helyén fájdalommal, vörös duzzanattal a környéki nyirokcsomók megnagyobbodásával járhat. Gondoljunk csak egy mandula, arcüreg vagy ízületi gyulladásra.
Magas, 38 fok fölötti lázzal védekezik a szervezetünk a fertőzés ellen. Sok baktérium ezen a hőfokon már elpusztul. Itt kell megemlítenünk, hogy az antibiotikus kezelés nincs „ingyen”. A gyakran és indokolatlanul adott gyógyszerek hatására olyan baktérium törzsek szelektálódnak ki (rezisztens törzsek), amelyekre már nem hat az antibiotikus kezelés. Napjaink nagy csatáit a terápia rezisztens baktériumok és az új, eddig az immunrendszerünk által nem ismert vírustörzsek ellen vívják a kutatók új vírus ellenes vakcinákat és antibiotikumokat fejlesztve. Mi is részt vállalhatunk a harcban elsősorban egészséges életmód folytatásával, a higiéniás szabályokat betartásával, a már bevált védőoltásokkal és nem utolsó sorban a felesleges antibiotikum szedés kerülésével. Nagyon fontos, ha már betegek vagyunk, maradjunk otthon, kerüljük a tömeget, ne fertőzzünk meg másokat. Nem múló panaszok esetén pedig feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos
