Szinte minden nőnél jelentkezik vérzészavar, elsősorban 40 éves kortól a menopauzáig terjedő időszakban.
Ha a nőgyógyászati vizsgálat nem tár fel egyéb okot, pl. méhűri polypot, myomát vagy vastag, egyenetlen méhnyálkahártyát, egy ideig lehet várni a kezeléssel.
Azonban nem szűnő vérzészavar esetén frakcionált abrázió, küret, méhkaparás válik szükségessé. A beavatkozás elsősorban nem terápiás, hanem diagnosztikus értékű. Szövettani diagnózist kapunk a vérzészavart okozó méhnyálkahártya szerkezetéről. Az abrázió a méhnynálkahártya bazális rétegét nem távolítja el, ezért a beavatkozás után az endometrium újra felépül, tehát ismét vérzések kezdődnek.
Amennyiben nem merül fel rosszindulatú daganat, vagy annak megelőző állapotának gyanúja (atypusos hyperplázia) először gyógyszeres terápiát kezdünk. Általában sárgatest hormon, progeszteron tartalmú gyógyszereket vagy progeszteron hormon tartamú spirált alkalmazunk, amely az ösztrogén méhnyálkahártyát vastagító hatását ellensúlyozza. Ha a kezelés ellenére nem szűnik a vérzészavar, az ismételt abráziók sem javítanak az állapoton, a páciens vérszegény, fáradékony lesz, folyamatosan görcsöl a hasa, nem beszélve a hosszan tartó teljesen kiszámíthatatlanul jelentkező vérzésekről, elérkezik a pillanat amikor a nőgyógyásza méheltávolítást fog javasolni.
Méheltávolítás helyett endometrium abláció
Ez egy hasüregi beavatkozás, több napos kórházi bentfekvéssel járó eljárás. Létezik azonban kevésbé megterhelő megoldás is: a méhnyálkahártya végleges eltávolítása, az endometrium abláció. Mint említettem az egészségügyi küret nem tudja végérvényesen eltávolítani a méhnyálkahártyát. Vannak azonban eljárások, amelyek a méhnyálkahártya újra képződéséért felelős alaprétegét is elpusztítják. Ezen eljárások összefoglaló neve az endometrium abáció. A cél a méhnyálkahártya eltávolítása a méh izomzata, a myometrium szintjéig. Az alapelv minden eljárásnál hasonló: a méh üregébe egy olyan eszközt juttatunk, ami hőhatás, elektromos áram vagy rádiófrekvencia segítségével végleg elpusztítja a méhnyálkahártyát. Így az nem tud ismét kialakulni és vérzészavart okozni.
Mik a feltételei az endometrium ablációnak? Feltétlenül ki kell zárni a rosszindulatú endometrium folyamatokat, ezért az abláció előtt kötelező a méhnyálkahártya szövettani vizsgálata, a méh küret vagy abrázió. Gyulladásos folyamat megléte (metritis) szintén kizáró ok. A túl nagy vagy kicsi méh, a méhüreget torzító nagy myomák szintén kizáró okot képeznek. Természetesen az abláció után nemcsak a vérzés, hanem a terhesség lehetősége is megszűnik, ezért csak már szülni nem akaró pácienseknél végezhető el a beavatkozás. Mivel a méhűrbe kell egy eszközt felhelyezni, ezt vagy vénás altatásban vagy gerinc érzéstelenítésben műtőben végzik.
A rendelkezésre álló módszerek a következők
Elektromos áram
Henger vagy hurok (loop) segítségével égetik le a méhnyálkahártyát. Ebben az esetben egy kamerát (hysteroscop) is a méhűrbe helyeznek, így a beavatkozást végző orvos látja is az eltávolítás folyamatát.
Méheltávolítás helyett endometrium abláció
Ballon terápia
A méh üregébe egy szondát helyeznek, ennek a végén egy felfújható ballon van. Ebbe vagy forró vizet fecskendeznek vagy a ballon külső felszínére rögzített apró fémlapokba áramot vezetve távolítják el véglegesen a méhnyálkahártyát.
Rádiófrekvenciás abláció
Ebben az esetben egy elektromos hálót helyeznek a méh üregébe és rádióhullámok által generált energia segítségével távolítják el a méhnyálkahártyát.
Hideg abláció (kryoabláció)
Egy lehűtött a méhbe helyezett kryoszonda fagyasztja le véglegesen az endometriumot.
Méheltávolítás helyett endometrium abláció
Mikrohullámú endometrium abláció
A méh üregébe szonda segítségével mikrohullámot vezetnek, amelyek elpusztítja a méhnyálkahártyát.
Mik a beavatkozás kockázatai?
Mint minden műtétnek, az endometrium ablációnak is van kockázata. Elsősorban sérülhet, akár ki is lyukadhat a méhfal. A beavatkozás után a méhizomból utóvérzés kezdődhet, ami akár méheltávolítást is szükségessé tehet. Ezért a páciensek az abláció után 1 napot kórházban töltenek. Mivel a méh belső falán egy sebfelület jön létre, a hüvely felől felszálló gyulladás alakulhat ki. A beavatkozás után általában néhány napig alhasi görcsök jelentkeznek, amik fájdalomcsillapítókra jól szűnnek. Az endometrium ablációt követően a legtöbb betegnél teljesen megszűnik a vérzés. Kis hányaduknál amikor a petefészek hormonciklusa alapján menstruációs időszak van, minimális vérzés jelentkezhet, de ez elhanyagolható mennyiség. Az endometrium abláció egynapos kórházi tartózkodást igénylő, a méheltávolításnál lényegesen kisebb kockázattal járó és kevésbé megterhelő eljárás. A női kismedence anatómiája nem változik, a hormontermelés megmarad, viszont az életminőséget jelentősen befolyásoló vérzészavarok véglegesen megszűnnek.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos
