A petefészek rosszindulatú daganatának több mint 20 szövettani típusát ismerjük.
A petefészek rosszindulatú daganata, a petefészek szűrővizsgálata
Kialakulásában a genetikai tényezők, a családi halmozódás az életkor egyaránt szerepet játszik.
Általában a menopausa után jelentkezik, azok között a nők között gyakoribb, akik soha nem voltak terhesek. Egyes génmutációk, BRCA 1, BRCA 2 illetve a családban halmozódást mutató betegségek, az emlőrák, vastagbélrák petefészekrák szintén hajlamosító tényező a petefészek rosszindulatú daganatának kialakulására. Magyarországon évente 1500 új megbetegedést diagnosztizálnak és ebből évente 800 eset halálos kimenetelű. A legújabb kutatások szerint a petefészek rosszindulatú daganatainak közel kétharmada áttétes daganat, azaz a petevezető daganatának áttétjét diagnosztizálják primer petefészek daganatként. Ennek jelentősége a megelőzésben lehet: ismert családi halmozódás, génmutáció esetén a kétoldali profilaktikus petevezető eltávolítása hatásos lehet a petefészek daganat megelőzésében.
Milyen tüneteket okoz a petefészek rosszindulatú daganata?
Sajnos legtöbbször semmilyet. A beteg első tünete a haskörfogat növekedés, („nem tudom begombolni a nadrágomat”). Ennek oka a petefészek rák fali és zsigeri hashártyára történő milliáris szórásása. Sörétszerűen beborítják a néhány milliméteres áttétek az egész hasüreget, a belső hasfalat, a rekeszkupolát és ezek a metasztázisok hasvizet, ascitest termelnek. Fájdalom, a környező szervek kompressziója csak előrehaladott állapotban jelentkezik. A petefészek ráknak nincs rákmegelőző állapota, azaz nem egy petefészek cysta „rákosodik el”, hanem az elváltozás már a kialakulásakor rosszindulatú sejteket tartamaz.
Lehet-e szűrni a petefészek rákot?
A petefészek rosszindulatú daganata, a petefészek szűrővizsgálata
Mint az előzőekben említettem, tüneteket még előrehaladott állapotban sem nagyon okozó alattomos betegségről van szó, ezért a szűrése sem megoldott. Azok a nők, akiknek a családjában halmozottan fordul elő petefészek, emlő vagy vastagbél daganat, ők vagy a családtagok BRCA 1-2 génmutáció hordozók, nem szültek, már fiatal kortól járjanak szűrővizsgálatra. De milyenre is? Elsődlegesen a képalkotó vizsgálat segíthet a korai gyanús elváltozások felismerésében. Az éves nőgyógyászati vizsgálat része a hüvelyi kismedencei ultrahang vizsgálat. Ezzel a módszerrel tökéletesen lehet vizsgálni a petefészkek és a petevezetők állapotát, illetve ha van, a szabad hasi folyadékot. Kóros állapot, gyanús szerkezetű cysta esetén annak kóros véráramlása vizsgálható Dopplerrel, további képalkotó, CT, MRI végezhető. Rendelkezésünkre áll egy tumormarker vizsgálat is. Vérből a Ca125, HE 4, ROMA index meghatározható. Kóros eredmény esetén további vizsgálat szükséges, ilyenkor már általában műtét.
Korábban említettem a családi halmozódást mutatóknál a petevezetők profilaktikus eltávolítását is. Meg kell jegyeznem, hogy a tumormarkerek nemcsak petefészek rák esetén, hanem endometriózis, jóindulatú cysta, de akár tűszőrepedéskor is emelkedhetnek. Azért általában jóval alacsonyabb értéket mutatnak, mint rosszindulatú daganat esetén. Petefészek rák gyanúja esetén nőgyógyász – onkológus sebész végez feltáró műtétet (exploratív laparotómia). A cél a legnagyobb mértékű daganatsejt csökkentés (debulking), azaz minél kevesebb daganat szövet maradjon a hasüregben. Ez azért fontos mert a posztoperativ szakban kemoterápiás kezelést kap a beteg, és ez annál hatékonyabb, minél kevesebb maradék daganatszövetet kell elpusztítani vele. A műtét és kemoterápia után a beteg rendszeres onkológiai nyomon követésre jár, tumormarker és képalkotó vizsgálatokra. Ha gyanú van recidiváló tumorra, ismételt műtét, (second look) vagy másod- hamadvonalbeli kemoterápiás kezelés egyaránt szóba jön. Ezek a kezelések mellékhatásaik miatt-fehér és vörösvérsejtek pusztulása, hányás, hasmenés, bélelzáródás, vese, szívizom károsodás-nagyon megterhelőek a beteg és a hozzátartozók számára egyaránt.
A speciális műtéti technikák és a kiegészítő kezelések (adjuváns terápia) komplex volta miatt a petefészek daganatos betegek kezelése és nyomon követése onkológiai centrumok feladata.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos
